Érzékenyítés
Kedves Olvasóim, Kritikusaim!
Az utolsó jelentkezésem óta eltelt 3 hónapban borzasztóan sok dolog történt velem. Pályázat pályázat hátán: alkotás, újraalkotás és renoválás az alkotás terén.
Október 24-én közönségdíjra jelöltek egy számomra nagyon fontos témájó pályázat irodalom kategóriájában is, az Egymásra Lépni Tilos! elnevezésű kampányban, ami a hátrányos megkülönböztetés, visszaélések helytelenségére hívja föl a figyelmet. Szavazni (november 6-ig) és részleteket megtudni az Egymásra Lépni Tilos facebook oldalán lehetséges. Nekem ez az ügy nagyon sokat jelent. Bízom benne, hogy az üzenet minél több emberhez el fog jutni. :)
Akadnak a világban olyanok is, akik éhezik és szomjazzák a szerelmi, baráti, családi és személyes drámákat: ha esetleg felém is megfordulnak, nekik
is szeretnék kedveskedni néhány kis információcseppel. :)
Tudjátok, mi az az OCD? Hivatalosan ez az ún. obszesszív-kompulzív zavar, de emberközelibb megfogalmazásban nevezhetjük kényszerbetegségnek is.Egyesekben kényszerképzetek, másokban kényszercselekedetek, a legsúlyosabb esetekben minkét téren jelentkezik. Ezt pszihciártiai betegségnek tekintik, amiknek a szenvedő alany szempontjából szorongáscsökkentő szerepe van. S hogy most miért jövök elő ezzel a témával? Nos, személyes élménbeszámoló következik (csak tömören összefoglalva):
Igen súlyos kényszermozgásaim, kényszertevékenységeim voltak több évvel ezelőtt gyerekkoromtól kezdve. Aludni nem voltam képes éjszaka, úgy rángott állandóan a lábam (mindkettő). A későbbiekben ez súlyosbodott: óránként akár többször is alaposan kezet mostam, mert annyira koszosnak éreztem. Utóbb már munkában is fokozatosan csökkent a teljesítőképességem az állandó mosdólátogatások miatt, melynek következtében egyre inkább gúny tárgyává váltam. (Piszok kellemetlen volt ama tudattal együtt kelni, feküdni, enni, dolgozni, hogy a többi ember folyamatosan nevet rajtam a hátam mögött.) Kutattam gyógymód után, irdatlanul sok módszert kipróbáltam. Természetesen külön-külön, mindegyiknek hagyva 2-3 hét hatóidőt. Sok év telt el így, de végül egy félig-meddig véletlennek köszönhetően meghtaláltam az ellenszert. Nem gyógyít ki belőle teljesen soha, de mérsékli és segít karban tartani. Bár ezt a gyógyszert általában nem arra használják, amire én, de ennek köszönhetően már akadnak időszakok, amikor szednem sem kell (1-2 héttől 4-5 hónapig terjedő időszakok). És már jó ideje, körülbelül 8 éve csupán a lábmozgás az, ami megmaradt belőle (illetve időről-időre visszatér).